2017. december 01., alapfogalmak

Helyi ifjúsági munka és szolgáltatások

EFOP projektünk első hónapjában áttekintjük, a magyarországi ifjúsági szolgáltatások, ifjúságügy jellemzőit, alapfogalmait, hogy az érdeklődők, az EFOP5.2.2-17-2017-00001 projektet nyomon követők is tisztában legyenek azzal, hogy a projektben mit és miért teszünk.

„A helyi ifjúsági feladatok ellátását tekintve fontos jellemző, hogy az önkormányzati törvény értelmében kötelezően ellátandó feladatnak minősül az ifjúságügy. E szempontból az ifjúsági munka részét képezi az önkormányzati kapcsolattartás és együttműködés a szakemberek és a civil szereplők részéről is. A helyi ifjúsági szolgáltatások köre kiemelt jelentőséggel bír a helyi, térségi vagy akár tágabb értelemben vett folyamatok elindításában, gondozásában, fenntartásában és fejlesztésében. A célcsoport számára egyszerre jelentenek információforrást, közösségi részvételt, programszervezést, tanácsadást és szabadidő eltöltési lehetőségeket. Ezen szolgáltatási körön belül beszélhetünk ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatásokról, ifjúsági közösségi terekről és felkereső ifjúsági munkáról.

Az ifjúsági szolgáltatások fejlesztő célzattal biztosítják a célcsoport elérést, miközben segítik a szocializációs folyamatot. Mobilitás szempontjából beszélhetünk kitelepülésről (helyszínfüggetlenség esetén) vagy a létrehozás helyszínén elérhető szolgáltatásról. Az idődimenziót tekintve lehet egyszeri, ismétlődő vagy folyamatosan elérhető, hozzáférhető. Szolgáltatási típusok szerint létezik elsőfokú szolgáltatás, mely egyszeri részvételt, könnyen és gyorsan megoldható nehézség kezelését jelenti, ahol inkább a tájékoztatás játssza a főszerepet és nem elsődlegesen a fejlesztés. A másodfokú szolgáltatások ezzel szemben visszatérő vagy folyamatos segítő, támogat tevékenységet foglalnak magukba, melyek legfontosabb kritériuma a szolgáltató személy vagy személyek felkészültsége, szakmai tudása. A szolgáltatások elérhetőségét tekintve külön kategória az alacsonyküszöbű szolgáltatás, mely könnyű, feltételek nélküli hozzáférést biztosít, az érintettek szükségleteire épít, titoktartás, ingyenesség, anonimitás jellemzi, mely közegben csupán a résztvevő saját elhatározása tekinthető kizárólagos belépési kritériumnak.

A komplex szolgáltatások ellátása megköveteli a kompetenciahatárok ismeretét és a szakemberek, szakmai hálózatok közötti együttműködést. Lehetővé teszi a tevékenységek koncentrálását, miközben felerősíti az informális hálózatok szerepét, folyamatosan figyeli és monitorozza a célcsoport igényeit, nehézségeit, majd ezeket továbbítva szervezi a naprakész szolgáltatások és szereplők körét. Szolgáltatási szintek tekintetében léteznek ifjúsági információs pontok (elsődleges a tájékoztatás), ifjúsági információs és tanácsadó irodák (tájékoztató és segítő, valamint kiegészítő szolgáltatások), ifjúsági szakmai módszertani központok (az előbbiek kiegészítve az ifjúsági szolgáltató környezet egyéb szereplőinek szakmai támogatásával, valamint országos hálózatfejlesztéssel), mobil ifjúági szolgáltatások (a célcsoportot helyben felkereső információszolgáltatás és tanácsadás).

Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások segítenek a fiatal korosztály problémáinak megoldásában, informálják a célcsoportot, közvetítenek az intézmények és az érintettek között, támogatják a társadalmi szerepvállalást, prevencióban működnek közre, segítik a fiatalok szükségleteinek megismerését, becsatornázását. Szabadidős tevékenységeket szerveznek, kortárs és közösségi környezetben egyéni és társas készségeket fejlesztenek, elősegítik az aktív részvételt, öntevékeny életmódot. Emellett léteznek úgynevezett kiegészítő szolgáltatások, melyek szélesebb körben biztosítják a korosztály elérését, támogatását. Ilyen szolgáltatások közé sorolhatjuk például a számítógép-, internethasználatot, a fénymásolást, a terembérbeadást, jegyértékesítést, a pályázati tanácsadást, az egészségügyi szűréseket, a felkereső ifjúsági munkát, a tábor- és rendezvényszervezést, az önkéntesek fogadását. Az ifjúsági közösségi terek közé soroljuk az ifjúsági klubokat, a játszóházakat, a játszótereket, a multifunkcionális ifjúsági közösségi tereket, a gyermekházakat, valamint az ifjúsági házakat.