EFOP-522-17-2017-00001

Projektünkben nagyon sok alkalmunk volt eszmecserét folytatni ifjúsági szakemberekkel az ország egész területén. Minden műhelyünkhöz kapcsolódtak viták, eszmecserék, fókuszcsoportos beszélgetések, ezek alapján létrejött egy rálátásunk a rendszerre. Mindezeket figyelembe véve a projekt kapcsán az alábbi ajánlásokat tesszük a magyarországi ifjúsági munka fejlesztését illetően.

Az ifjúságügy elismerése, definiálása: Jelenleg az ifjúságügy, az ifjúsági terület nincs definiálva, az interdiszciplína széles körű tevékenységet fed le.

Ifjúsági törvény: A szakma és a terület elengedhetetlen keretrendszere lehetne az ifjúsági törvény.

Ifjúsági referenseket a városokba: Javaslatunk szerint minden 10 ezer lakos feletti városban legyen ifjúsági referens csatolt tevékenységgel, míg minden megyei jogú városban önálló, csakis az ifjúsági területtel foglalkozó referens.

Ifjúsági koncepció, stratégia a megyei jogú városokban: Ajánlatunk szerint minden megyei jogú városnak legyen helyi ifjúsági stratégiája vagy koncepciója

Párhuzamosságok feloldása, közösségi tereket a megyei jogú városokba: Javasoljuk, hogy minden 10 ezer lakos feletti városban legyen legalább egy ifjúsági közösségi tér, amely vagy központi forrásból vagy helyi finanszírozással működik.

Szolgáltatási sztenderdek felállítása, aktualizálása: Ki kellene ismét állítani azokat a minimumkövetelményeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valaki ifjúsági szolgáltatást végezhessen.

Források decentralizálása: Vissza kellene állítani legalább a GYIA-ban a regionális forráselosztást.

IKSZ központok, IKSZ koordináció városi szintű megoldása: Érdemes lenne megyei szinten IKSZ koordinációs központokat létrehozni, melyek vagy a CIC-eken, vagy egyéb ifjúsági szervezeteken belül működnének.

Érdekképviselet, érdekérvényesítés erősítése a településeken: Meg kellene erősíteni a kapcsolatot az iskolai DÖK-ökkel, egyúttal ösztönözni kellene, hogy jöjjenek létre települési szintű érdekképviseleti formák, azokat a helyi döntéshozók segítsék, például infrastruktúra biztosításával.

Strukturált párbeszéd ösztönzése a településeken: Javasoljuk, hogy minden megyei jogú városban legalább évente egyszer legyen helyi diákparlament, ahol a fiatalok észrevételeire, javaslataira a helyi döntéshozók érdemi válaszokat adnak.

Erősíteni az iskolák és ifjúsági civil szereplők közötti együttműködést a Tankerület és a Szakképzési Centrum bevonásával.

A nem-formális pedagógia módszer megismertetése a tanárokkal: Mindenképpen szerencsésnek tartanánk, ha a formális képzésben résztvevő tanárok megismernék és egyes elemeit el is sajátítanák a nem-formális módszereknek, ezzel is színesítve az oktatási palettát.

Fiatalítás a szolgáltatóknál: Fontos lenne, hogy a szolgáltatóknál csökkenjen az átlagéletkor, mivel lassan már nem is egy generáció a különbség a fiatalok és az ifjúsági szolgáltatók között, ami kommunikációs zsákutcát is jelenthet.

Ifjúságsegítő képzés elismertségének növelése: Ahhoz, hogy ismét meg tudjon erősödni az ifjúsági szolgáltatások rendszere elengedhetetlenül szükséges, hogy ne közösségszervezőket képezzen a hazai rendszer, hanem ismét ifjúságsegítőket BA, majd ha a feltételek adottak, akkor akár MA szinten is.

A felkereső szolgálat erősítése, finanszírozása, mert csak ezzel lehet elérni a legtöbb csoportot.

Közösségfejlesztés, közösségi programok.

Helyi kutatások erősítése, igényfelmérések folyamatosan: Mivel az ifjúság egy állandóan változó társadalmi csoport, ezért azt javasoljuk, hogy minden helyi ifjúsági koncepciót vagy stratégiaalkotást előzzön meg helyi igényfelmérés vagy helyi ifjúságkutatás és ezeket folyamatosan, akár 5 évente ismételjék meg.

Helyi tanácsok, fórumok létrehozása, működtetése: Éppen ezért azt javasoljuk, hogy minden megyei jogú városban hozzanak létre ifjúsági fórumot vagy ifjúsági kerekasztalt vagy ifjúsági tanácsot, melyek helyben összefogják az ifjúsági területen tevékenykedő szereplőket.

Projektünk alappilléreit jelentették a kutatási célú adatgyűjtések eredményei, melyek különböző formában és több ciklusban kerültek becsatornázásra a projektesemények során. Az adatgyűjtések elsődleges céljait a szolgáltató rendszerek megismerése, a jó gyakorlatok cseréje, az eredményesség és hatékonyság mérése, valamint az ezekhez kapcsolódó hiányok, fejlesztési területek feltérképezései adták – mind hazai, mind nemzetközi szinten (partnereink körében és a partnerországok metszetében). A különböző kutatási formák (kérdőíves adatgyűjtés, interjúk, fókuszcsoportos beszélgetések) ezzel párhuzamosan azt is lehetővé tették, hogy a projekt értékelése, illetve a partnerek és bevont szereplők közötti együttműködések erősítése is megvalósulhasson, kiegészülhessen.

Az adatgyűjtések három szinten és formában kísérték végig a projekt huszonhathónapos működési ciklusát. Az ifjúsági szolgáltatások elsősorban hazai kínálatának és az e téren tevékenykedők munkájának sajátosságait hivatott mérni a projekt elején megszületett online survey. Ehhez az adatgyűjtéshez szorosan kapcsolódik a Romániában is lekérdezésre került kérdőív. Az így gyűjtött adatok lehetővé tették a két ország összehasonlítását, a partnerségi lehetőségek felismerését és a fejlesztési irányok tágítását, mind a magyarországi, mind a romániai szervezetek részéről.

A kutatás harmadik elemét az interjús beszélgetések szolgáltatták, melyek szintén a projekt teljes időtartama alatt folytak, (főként) a látóutakhoz kapcsolódóan kerültek rögzítésre.

I.1. Online adatgyűjtés

Az online kérdőív szerkesztése a projekt legelejéhez kapcsolódott, melynek időszaka a tesztelési fázissal együtt bő féléves intervallumot jelentett, 2018. január és augusztus között. Az elemzés szeptember-november között zajlott, az eredmények pedig december hónapban kerültek bemutatásra, gyorsjelentés formájában (konferencia, tréning, éves kiadvány). Az online adatgyűjtés eredményeit részletesen bemutató elemzést a projekt második évében tettük nyilvánossá (projektösszefoglaló, módszertani kiadvány).

A kérdőív populációját olyan romániai és magyarországi szervezetek (100-100 kitöltés) adták, akik tevékenységi körébe ifjúsági szolgáltatások is tartoznak. A két ország érintettségével lehetőség nyílt a helyi sajátosságok megismerésére és két különböző ifjúsági szolgáltatói környezet összehasonlítására is. Az adatgyűjtés elsődleges célja az volt, hogy képet kapjunk az ifjúsági humánszolgáltató környezet attribútumairól, nehézségeiről és fejlesztési irányairól. Az adatgyűjtés az adott populációhoz kapcsolódó, lokális ismeretek okán a hólabda-módszerre alapult.

I.2. Fókuszcsoportos beszélgetések

A fókuszcsoportos beszélgetések a projekt nyitókonferenciájától kezdődően folyamatosan valósultak meg, az adatgyűjtés ezen módjához kapcsolódó módszertani keretek pedig már a partneri kick-off meeting során tisztázásra kerültek. A strukturált adatgyűjtések a műhelymunkákhoz kapcsolódóan, a projektpartnerektől érkező szakemberekkel közös beszélgetések formájában születtek meg.

A bevontak körét a projektben résztvevő magyarországi, romániai, szerbiai és ausztriai partnerszervezetek vezetői, szakemberei adták. A módszerválasztást indokolta, hogy a fókuszcsoportos beszélgetések részletes és közvetlen adatgyűjtésre adtak lehetőséget, melyek a kérdőíves adatfelvétel jó kiegészítői.

I.3. Interjúk

Az interjúk készítésének célja a nemzetközi együttműködés erősítése, a tapasztalatcsere és a jó gyakorlatok átvételét érintő eredményesség mérése, a közvetlen visszacsatolások gyűjtése, a projekt fenntarthatóságának erősítése volt. Az adatgyűjtésre szintén már a nyitókonferenciától kezdődően került sor.

Az interjú – mint adatgyűjtési módszer – azzal a céllal került kiválasztásra, hogy a kvantitatív eredmények árnyaltabb, néhol mélyebben legyenek értelmezhetőek. Az interjúk alanyait a projekteseményeken felkeresett magyarországi ifjúsági szolgáltató intézmények, szervezetek vezetői, szakemberei adták, valamint a projektpartnerek szakemberei.

A látóutak során a helyi ifjúságügyi szereplőkkel készült beszélgetések kerültek rögzítésre, melyek a helyi sajátosságok és együttműködési lehetőségek mélyebb feltárását szolgálták.

Humánszolgáltatások_A5_202006_angolminta

Helyszín: Nyíregyháza

Téma: a projekt zárása

A kétnapos konferencián a regisztrációt és megnyitót követően előadást hallgathattunk meg.

Az első szakmai előadó Dombóvári Gábor, a KÉK Egyesület elnöke volt, aki röviden ismertette a projekt szakaszait, eseményeit, röviden beszélt a célokról, valamint az elért eredményekről, majd részletesen vázolta a magyarországi ifjúságszakmai rendszereket, a felkereső szolgálat legjobb gyakorlatait és módszereit, például a debreceni Bike Maffia, a mályi MINI-t, a békéscsabai Jeune Courage-t, illetve azon településeket, ahol van ifjúsági koncepció és a fiatalok igényeire épülő stratégia.

Ezt követően Fazekas Anna szociológus, ifjúságkutató ismertette a projektben megvalósított ifjúságkutatást, részletesen bemutatta a módszereket, a lekérdezés rendszerét, elveit, beszélt a projektben kiadásra és megírásra került kiadványokról.

A résztvevők az előadások után kérdéseket tettek fel az előadóknak, akik készséggel válaszoltak azokra.

Ezután szekciókban fejtették ki véleményüket a résztvevők, illetve megvitatták az egyes országok helyzeteit. A szekciók ezek voltak: országos stratégiák, helyi ifjúsági koncepciók, igényfelmérés és ifjúságkutatás- a stratégiák fundamentumai, jó gyakorlatok).

A szekciók beszámolóit követően összegeztük a nap eseményeit.

Másnap world café rendszerben pódiumbeszélgetést hallgathattak meg a résztvevők a külföldi szakemberek részvételével, összehasonlításra kerültek az egyes országok ifjúsági szolgáltatásai és rendszerei, a résztvevők pedig kérdéseket tehettek fel, valamint speciális témákat vitathattak meg a szakemberekkel. A résztvevő szakemberek keresték a továbblépés lehetőségeit is, melyekhez források hozzárendelése is szóba került, ezek lehetnek az Erasmus+, az Európa a polgárokért, vagy a magyarországi Bethlen Alap pályázatai.