Projektünkben nagyon sok alkalmunk volt eszmecserét folytatni ifjúsági szakemberekkel az ország egész területén. Minden műhelyünkhöz kapcsolódtak viták, eszmecserék, fókuszcsoportos beszélgetések, ezek alapján létrejött egy rálátásunk a rendszerre. Mindezeket figyelembe véve a projekt kapcsán az alábbi ajánlásokat tesszük a magyarországi ifjúsági munka fejlesztését illetően.

Az ifjúságügy elismerése, definiálása: Jelenleg az ifjúságügy, az ifjúsági terület nincs definiálva, az interdiszciplína széles körű tevékenységet fed le.

Ifjúsági törvény: A szakma és a terület elengedhetetlen keretrendszere lehetne az ifjúsági törvény.

Ifjúsági referenseket a városokba: Javaslatunk szerint minden 10 ezer lakos feletti városban legyen ifjúsági referens csatolt tevékenységgel, míg minden megyei jogú városban önálló, csakis az ifjúsági területtel foglalkozó referens.

Ifjúsági koncepció, stratégia a megyei jogú városokban: Ajánlatunk szerint minden megyei jogú városnak legyen helyi ifjúsági stratégiája vagy koncepciója

Párhuzamosságok feloldása, közösségi tereket a megyei jogú városokba: Javasoljuk, hogy minden 10 ezer lakos feletti városban legyen legalább egy ifjúsági közösségi tér, amely vagy központi forrásból vagy helyi finanszírozással működik.

Szolgáltatási sztenderdek felállítása, aktualizálása: Ki kellene ismét állítani azokat a minimumkövetelményeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valaki ifjúsági szolgáltatást végezhessen.

Források decentralizálása: Vissza kellene állítani legalább a GYIA-ban a regionális forráselosztást.

IKSZ központok, IKSZ koordináció városi szintű megoldása: Érdemes lenne megyei szinten IKSZ koordinációs központokat létrehozni, melyek vagy a CIC-eken, vagy egyéb ifjúsági szervezeteken belül működnének.

Érdekképviselet, érdekérvényesítés erősítése a településeken: Meg kellene erősíteni a kapcsolatot az iskolai DÖK-ökkel, egyúttal ösztönözni kellene, hogy jöjjenek létre települési szintű érdekképviseleti formák, azokat a helyi döntéshozók segítsék, például infrastruktúra biztosításával.

Strukturált párbeszéd ösztönzése a településeken: Javasoljuk, hogy minden megyei jogú városban legalább évente egyszer legyen helyi diákparlament, ahol a fiatalok észrevételeire, javaslataira a helyi döntéshozók érdemi válaszokat adnak.

Erősíteni az iskolák és ifjúsági civil szereplők közötti együttműködést a Tankerület és a Szakképzési Centrum bevonásával.

A nem-formális pedagógia módszer megismertetése a tanárokkal: Mindenképpen szerencsésnek tartanánk, ha a formális képzésben résztvevő tanárok megismernék és egyes elemeit el is sajátítanák a nem-formális módszereknek, ezzel is színesítve az oktatási palettát.

Fiatalítás a szolgáltatóknál: Fontos lenne, hogy a szolgáltatóknál csökkenjen az átlagéletkor, mivel lassan már nem is egy generáció a különbség a fiatalok és az ifjúsági szolgáltatók között, ami kommunikációs zsákutcát is jelenthet.

Ifjúságsegítő képzés elismertségének növelése: Ahhoz, hogy ismét meg tudjon erősödni az ifjúsági szolgáltatások rendszere elengedhetetlenül szükséges, hogy ne közösségszervezőket képezzen a hazai rendszer, hanem ismét ifjúságsegítőket BA, majd ha a feltételek adottak, akkor akár MA szinten is.

A felkereső szolgálat erősítése, finanszírozása, mert csak ezzel lehet elérni a legtöbb csoportot.

Közösségfejlesztés, közösségi programok.

Helyi kutatások erősítése, igényfelmérések folyamatosan: Mivel az ifjúság egy állandóan változó társadalmi csoport, ezért azt javasoljuk, hogy minden helyi ifjúsági koncepciót vagy stratégiaalkotást előzzön meg helyi igényfelmérés vagy helyi ifjúságkutatás és ezeket folyamatosan, akár 5 évente ismételjék meg.

Helyi tanácsok, fórumok létrehozása, működtetése: Éppen ezért azt javasoljuk, hogy minden megyei jogú városban hozzanak létre ifjúsági fórumot vagy ifjúsági kerekasztalt vagy ifjúsági tanácsot, melyek helyben összefogják az ifjúsági területen tevékenykedő szereplőket.

Projektünk alappilléreit jelentették a kutatási célú adatgyűjtések eredményei, melyek különböző formában és több ciklusban kerültek becsatornázásra a projektesemények során. Az adatgyűjtések elsődleges céljait a szolgáltató rendszerek megismerése, a jó gyakorlatok cseréje, az eredményesség és hatékonyság mérése, valamint az ezekhez kapcsolódó hiányok, fejlesztési területek feltérképezései adták – mind hazai, mind nemzetközi szinten (partnereink körében és a partnerországok metszetében). A különböző kutatási formák (kérdőíves adatgyűjtés, interjúk, fókuszcsoportos beszélgetések) ezzel párhuzamosan azt is lehetővé tették, hogy a projekt értékelése, illetve a partnerek és bevont szereplők közötti együttműködések erősítése is megvalósulhasson, kiegészülhessen.

Az adatgyűjtések három szinten és formában kísérték végig a projekt huszonhathónapos működési ciklusát. Az ifjúsági szolgáltatások elsősorban hazai kínálatának és az e téren tevékenykedők munkájának sajátosságait hivatott mérni a projekt elején megszületett online survey. Ehhez az adatgyűjtéshez szorosan kapcsolódik a Romániában is lekérdezésre került kérdőív. Az így gyűjtött adatok lehetővé tették a két ország összehasonlítását, a partnerségi lehetőségek felismerését és a fejlesztési irányok tágítását, mind a magyarországi, mind a romániai szervezetek részéről.

A kutatás harmadik elemét az interjús beszélgetések szolgáltatták, melyek szintén a projekt teljes időtartama alatt folytak, (főként) a látóutakhoz kapcsolódóan kerültek rögzítésre.

I.1. Online adatgyűjtés

Az online kérdőív szerkesztése a projekt legelejéhez kapcsolódott, melynek időszaka a tesztelési fázissal együtt bő féléves intervallumot jelentett, 2018. január és augusztus között. Az elemzés szeptember-november között zajlott, az eredmények pedig december hónapban kerültek bemutatásra, gyorsjelentés formájában (konferencia, tréning, éves kiadvány). Az online adatgyűjtés eredményeit részletesen bemutató elemzést a projekt második évében tettük nyilvánossá (projektösszefoglaló, módszertani kiadvány).

A kérdőív populációját olyan romániai és magyarországi szervezetek (100-100 kitöltés) adták, akik tevékenységi körébe ifjúsági szolgáltatások is tartoznak. A két ország érintettségével lehetőség nyílt a helyi sajátosságok megismerésére és két különböző ifjúsági szolgáltatói környezet összehasonlítására is. Az adatgyűjtés elsődleges célja az volt, hogy képet kapjunk az ifjúsági humánszolgáltató környezet attribútumairól, nehézségeiről és fejlesztési irányairól. Az adatgyűjtés az adott populációhoz kapcsolódó, lokális ismeretek okán a hólabda-módszerre alapult.

I.2. Fókuszcsoportos beszélgetések

A fókuszcsoportos beszélgetések a projekt nyitókonferenciájától kezdődően folyamatosan valósultak meg, az adatgyűjtés ezen módjához kapcsolódó módszertani keretek pedig már a partneri kick-off meeting során tisztázásra kerültek. A strukturált adatgyűjtések a műhelymunkákhoz kapcsolódóan, a projektpartnerektől érkező szakemberekkel közös beszélgetések formájában születtek meg.

A bevontak körét a projektben résztvevő magyarországi, romániai, szerbiai és ausztriai partnerszervezetek vezetői, szakemberei adták. A módszerválasztást indokolta, hogy a fókuszcsoportos beszélgetések részletes és közvetlen adatgyűjtésre adtak lehetőséget, melyek a kérdőíves adatfelvétel jó kiegészítői.

I.3. Interjúk

Az interjúk készítésének célja a nemzetközi együttműködés erősítése, a tapasztalatcsere és a jó gyakorlatok átvételét érintő eredményesség mérése, a közvetlen visszacsatolások gyűjtése, a projekt fenntarthatóságának erősítése volt. Az adatgyűjtésre szintén már a nyitókonferenciától kezdődően került sor.

Az interjú – mint adatgyűjtési módszer – azzal a céllal került kiválasztásra, hogy a kvantitatív eredmények árnyaltabb, néhol mélyebben legyenek értelmezhetőek. Az interjúk alanyait a projekteseményeken felkeresett magyarországi ifjúsági szolgáltató intézmények, szervezetek vezetői, szakemberei adták, valamint a projektpartnerek szakemberei.

A látóutak során a helyi ifjúságügyi szereplőkkel készült beszélgetések kerültek rögzítésre, melyek a helyi sajátosságok és együttműködési lehetőségek mélyebb feltárását szolgálták.

Helyszín: Nyíregyháza

Téma: a projekt zárása

A kétnapos konferencián a regisztrációt és megnyitót követően előadást hallgathattunk meg.

Az első szakmai előadó Dombóvári Gábor, a KÉK Egyesület elnöke volt, aki röviden ismertette a projekt szakaszait, eseményeit, röviden beszélt a célokról, valamint az elért eredményekről, majd részletesen vázolta a magyarországi ifjúságszakmai rendszereket, a felkereső szolgálat legjobb gyakorlatait és módszereit, például a debreceni Bike Maffia, a mályi MINI-t, a békéscsabai Jeune Courage-t, illetve azon településeket, ahol van ifjúsági koncepció és a fiatalok igényeire épülő stratégia.

Ezt követően Fazekas Anna szociológus, ifjúságkutató ismertette a projektben megvalósított ifjúságkutatást, részletesen bemutatta a módszereket, a lekérdezés rendszerét, elveit, beszélt a projektben kiadásra és megírásra került kiadványokról.

A résztvevők az előadások után kérdéseket tettek fel az előadóknak, akik készséggel válaszoltak azokra.

Ezután szekciókban fejtették ki véleményüket a résztvevők, illetve megvitatták az egyes országok helyzeteit. A szekciók ezek voltak: országos stratégiák, helyi ifjúsági koncepciók, igényfelmérés és ifjúságkutatás- a stratégiák fundamentumai, jó gyakorlatok).

A szekciók beszámolóit követően összegeztük a nap eseményeit.

Másnap world café rendszerben pódiumbeszélgetést hallgathattak meg a résztvevők a külföldi szakemberek részvételével, összehasonlításra kerültek az egyes országok ifjúsági szolgáltatásai és rendszerei, a résztvevők pedig kérdéseket tehettek fel, valamint speciális témákat vitathattak meg a szakemberekkel. A résztvevő szakemberek keresték a továbblépés lehetőségeit is, melyekhez források hozzárendelése is szóba került, ezek lehetnek az Erasmus+, az Európa a polgárokért, vagy a magyarországi Bethlen Alap pályázatai.

A november nagyon aktívan telt el. Ebben a hónapban megszerveztünk egy műhelyfoglalkozást, egy tréninget, előkészítettük 2 kötetünket valamint dvd-nket, melyek a projekt végén jelennek majd meg.

November elején műhelyfoglalkozásunk témája a stratégiaalkotás volt. A szokásoknak megfelelően először áttekintettük, hogy Ausztriában, Romániában és Szerbiában a stratégiaalkotás, koncepciókészítés területén milyen fejlemények vannak, léteznek-e városokban, tartományokban, megyékben koncepciók, stratégiák, azokat megelőzik-e előzetes felmérések. Összességében elmondható, hogy Ausztriában ezen a téren nagyon sok ilyen van, városi és tartományi szinten is folyamatosan készülnek a kutatások, felmérések, majd az ezekre épülő különféle stratégiák, melyeket a döntéshozók használnak is a mindennapokon, lényegében a munkájuk alapját ezek jelölik ki. Romániában egyre nagyobb igény mutatkozik a stratégiákra, de a korábbi években sok rossz tapasztalatuk lett a döntéshozóknak, így csak néhány megyének vagy településnek vannak stratégiái. Szerbiában nagyon kevés ilyen van, az is inkább csak nagyvárosokban. Magyarországon viszont éppen a nagyvárosokban hiányoznak az átfogó stratégiák kifejezetten az ifjúságra fókuszálva, a legnagyobb megyei jogú város, ahol van hatályos ifjúsági koncepció az éppen Nyíregyháza. Megvizsgáltuk, hogy az Európai Unióban milyen stratégiák mentén tevékenykednek a döntéshozók, majd jó gyakorlatokat néztünk meg elsősorban Magyarországról és Ausztriából. Áttekintettük közösen részletesen is, hogy hogyan épül fel 3 város ifjúsági koncepciója: Eger, Békéscsaba és Nyíregyháza. Mindhárom településen fontosnak tartják a hátrányos helyzetűek bevonását, az integrációt is, így komplexen értelmezik a korcsoportot.

Tréningünkön az ország minden részéből érkeztek szakemberek, így például Szegedről Vajda Árpád (Új Nemzedék), Miskolcról Gergely Miklós (Fiatalok a Fiatalokért), vagy éppen Debrecenből Enyedi Imre (Debreceni Ifjúsági Ház), de érkezett hozzánk Hegedűs Zoltán is, aki a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke. Természetesen jelen voltak partnereink is, így közösen áttekinthettük a projektet, majd jó gyakorlatokon és módszereken keresztül beszéltük át az ifjúságügy helyzetét a 4 ország vonatkozásában. Megvizsgáltuk az ifjúságügy beágyazottságát, hogy milyen hiányokkal küzd a szakma és azokra milyen válaszokat lehetne adni. Fontosnak tartottuk mindannyian a mini SWOT elemzésünknél, hogy jelenleg nincs az ifjúságügy definiálva, így sok esetben értelmezni sem tudják a döntéshozók, hogy egyáltalán mivel is foglalkozik ez a terület, hiszen egy interdiszciplináról beszélünk, amelybe beletartozik a sporttól a kultúrán át a prevencióig és bűnmegelőzésig nagyon sok terület. Megállapítást nyert, hogy nincs a területnek presztízse és az évek alatt fokozatosan leépültek a szolgáltatói rendszerek az átgondolatlan és felelőtlen fejlesztések miatt. A szakma elöregedett, a fiatalok pedig nem tudják és nem is akarják már betölteni az üres helyeket, nagy a fluktuáció a szakmában. A terület nagyon alulfinanszírozott, széttöredezett, így komoly problémákkal küzd, melyek orvoslása nagyon hosszú feladat főleg amiatt is, hogy nincs vagy nagyon alacsony színvonalú a közösségszervező képzés ifjúságsegítő szakiránya.

Helyszín: Nyíregyháza

Téma: a projekt multiplikálása, jó gyakorlatok cseréje

Mivel a projektben 2018-ban tartottunk egy nagyon színvonalas és szakmailag magas szintűre értékelt tréninget, így ezt szerettük volna megismételni azzal, hogy ismét elhívtuk a szereplőket, hogy mutassák be az elmúlt 1 évben milyen változások eszközlődtek az életükben, akár pozitív, akár negatív irányban, hogy mindezeket összevethessük az egy évvel korábbi ismereteinkkel és információinkkal. Mivel alapvetően arra fókuszáltunk, hogy minél több NEET fiatalt tudjunk elérni, hogy a társadalomban a fiatalok minél inkább szolidárisak legyenek, ezért is volt jó választás ugyanazon programokat, jó gyakorlatokat ismét meghívni, már csak azért is, mert ezek nagy része tényleg le is fedi az országban az ifjúsági területhez kapcsolódó jó gyakorlatokat és hosszú távú megvalósításokat.

Az érkezést és rövid ismerkedést valamint jégtörést követően először a projektet mutattuk be a szakemberek számára. Részletesen kitértünk az elvégzett munkáról, beszámoltunk az egyes műhelyeken és tanulmányutakon tapasztaltakról. Élénk érdeklődés és sok-sok kérdés merült fel a szakemberekben a projekt és azok állomásai valamint a tapasztaltak kapcsán, így nagyon jó és konstruktív légkörben vitatták meg a szakemberek a látottakat és az általuk tapasztaltakat a magyarországi ifjúságszakmai helyzetről és szolgáltatásokról, különös figyelmet fordítva a felkereső ifjúsági szolgálatra. A nap hátralevő részében a kutatási gyorsjelentést tártuk a jelen lévő szakemberek elé, akik sok esetben meg is lepődtek az eredményeken, főleg román részről.

A második napon ismét az elmúlt évhez kapcsolódóan a jó gyakorlatoké volt a főszerep, ezzel kapcsolatban az ország több részéből is bemutatásra kerültek olyan programok, projektek, melyek már hosszú ideje jól működnek az adott lokalitásban, illetve olyan programok, jó gyakorlatok, melyeket a tanulmányútjaink alapján fedeztünk fel. Bemutatkozott így ismét például: Debrecenből az ifjúsági ház, Békéscsabáról a Garabonciás napok ifjúsági nagyrendezvény, a gyulai Játékváros projekt, a Debrecen Bike Maffia mint felkereső szolgáltatás, Pécsről a Tanoda program, Kecskemétről az ifjúsági közösségi terek együttműködése, Szegedről az ifjúsági média print projektje, Mályiból a felkereső ifjúsági szolgáltatást nyújtó szervezet. Végül jó gyakorlatokat hallhattak a résztvevők Ausztriából – közösségi tér és kulturális programok -, Szerbiából – nemzetközi programok és ifjúsági bevonás -, valamint Romániából – utcazene fesztivál a fiatal tehetségek felkutatására és ifjúsági nagyrendezvények Székelyföldről.

A harmadik napon összegyűjtöttünk olyan jó gyakorlatokat, melyekről szakmai tudomásunk van, de megjelenni a rendezvényen nem tudtak vagy túl messziről érkeztek volna. Ezt követően a szakemberek élénk vitát és diskurzust folytattak az ifjúsági munkáról, a szakmaközi együttműködésekről – oktatás, kultúra, sport, szociális szféra -, hiszen az ifjúsági munka egy interdiszciplina, így több más területet is jelen van a munkában. A szakemberek felvázoltak olyan elvi és gyakorlati lehetőségeket, melyekkel létrehozható lehetne az ideális ifjúsági munka és ifjúsági szolgáltatások keretei, bár ennek lehetőségei jelenleg nem állnak rendelkezésre sem Magyarországon, sem a környező illetve a résztvevő országokban. Sajnos megállapítást nyert, hogy Magyarországon az ifjúságügynek nincs presztízse, mely abból is fakad, hogy a terület nincs definiálva, gyakran még azok számára sem megfogható a terület, akik benne dolgoznak, mivel az ifjúságügy a kulturális tevékenységtől a sporton át, a bűnmegelőzéstől a prevencióig nagyon sok területet foglal magában.

A negyedik napon a résztvevő szakemberek értékelték az elhangzottak, és mindenki beszámolt arról, hogy milyen tapasztalatokat, jó gyakorlatokat visz haza, mivel gazdagodott személyesen és szakmailag.