EFOP projektünk októberben folytatódott.

Műhelyfoglalkozás keretében ismerkedhettek meg a résztvevő szakemberek az ifjúsági és diákjog szerepével a 4 országban; Szerbiában, Romániában, Ausztriában és Magyarországon. A szakemberek megtapasztalhatták, hogy hogyan működik a Nyíregyházi Diák-polgármesteri Iroda, ahol korábban helyi ifjúsági ombudsman is tevékenykedett. A város ifjúsági koncepciójában külön fejezetet kapott az ifjúsági jog és ugyanez mondható el a városban évente megrendezendő Városi Diákparlamentről is, saját szekciója van a diákjogoknak, így a fiatalok érdekérvényesítése teret kap a településen.

Tovább folytattuk a kutatással kapcsolatos szakmai kiadvány előkészítését, valamint a módszertani kötet összeállítását.

Folyamatosan elszámoltunk a 3. mérföldkőben havi szinten a pénzügyekkel, valamint szeptember-október hónapokban elkészítettünk egy közbenső szakmai beszámolót is.

Helyszín: Nyíregyháza

Téma: Ifjúsági és diákjog

Szakmai műhelyfoglalkozásunk témája az ifjúsági és diákjog volt.

Az első napon előadások keretében mutatták be a szervezetek képviselői az országukra jellemző felépítést és struktúrát, így az osztrák, román, szerb és magyar ifjúsági és diákjogokról (ifjúsági törvény, compass, ombudsmani hivatal) kaphattak részletes képet az érdeklődő ifjúsági szakemberek. A nap végén egy európai kitekintést is tettünk, hogy Európa egyes országaiban hogyan működnek a diákjogok, milyen törvényi hátterek és felhatalmazások vannak, hol vannak érdekérvényesítő rendszerek, főleg a környező országokban, valamint kiemelten Franciaországban, Olaszországban, Németországban.

A második napon rendszereztük a fogalmakat; jogágak, cselekvőképesség, , gyermekvédelmi rendszer. Szerbiában az ifjúságot érintő jogok még harmonizációs fázisban vannak, melyek az EU-hoz közelítenek, de azoktól még messze van, nincsenek illetve kialakulóban van az ombudsmani rendszer, ifjúsági törvény nincs. Romániában egy magasabb szinten kezelik már a jogokat, hiszen van az ifjúságnak minisztériuma és külön jogi  osztálya, bár az ombudsmani hivatalok nem vagy nem láthatóan működnek, de hatásuk és befolyásuk erős, a fiatalokat és diákokat komoly védelemben részesítik, elsősorban az ifjúsági törvény okán. Ausztriában az ifjúságot érintő jogi kérdéseket nagyon komolyan és erőteljesen szabályozzák, a tartományi és országos törvények erős védelmet nyújtanak a fiataloknak. Ausztriában egyes jogok eltérnek az európai vagy környékbeli országoktól, hiszen ott a választás és választhatósági határ 16 év, így ezzel párhuzamosan a büntethetőség is korábban következhet be.

A harmadik napon áttekintettük, hogy milyen jó gyakorlatok vannak az egyes résztvevő partnerországokban a témához kapcsolódva, majd megtekintettük a Nyíregyházi Diák-polgármesteri Irodát, ahol korábban működött helyi ifjúsági ombudsman önkéntes alapon egy jogász végzettségű fiatallal. A tanácsadó irodában a fiatalok érdekképviseletét minden téren ellátják. Szintén megismerkedhettek a résztvevők a Városi Diákparlament munkájával, ajánlásaival, melyben külön szekció foglalkozik a diákjogokkal évek óta, így a nyíregyházi fiatalok a jogaikat érvényesíteni és artikulálni tudják a város vezetése és Nyíregyháza város ifjúsági koncepciójának cselekvési terve felé. Szintén megismerkedhettek a szakemberek a megyei diákparlament munkájával, amely más struktúra mentén tevékenykedik, de mégis beemeli a megyében tanuló fiatalok véleményét a döntéshozók felé.

Az utolsó napon értékeltünk és előkészítettük a következő eseményt.

EFOP projektünk szeptemberben rendkívül eseménydúsan telt el.

Először egy műhelyfoglalkozást tartottunk, melynek a témája az erőforrások, ifjúságszakmai rendszerek volt. Itt az önkéntesség és közösségfejlesztés mellett az ifjúsági közfeladatokat tekintettük át, majd a humán- és pénzügyi rendszerek (szakértők, állam, civilek, források) kerültek terítékre. Röviden áttekintettük az ifjúságügyi rendszer átalakulását és fejlődését 1990-től napjainkig.

Első tanulmányutunk szeptemberben Székesfehérvárra vezetett, ahol megtapasztaltuk, hogy a városnak nincs ifjúsági koncepciója évek óta, a párbeszédrendszerek nem működnek, városi ifjúsági iroda nincs, bár 3 évente a város rendezi meg az Országos Diákparlamentet. Itt ellátogattunk egy fogyatékos emberek által működtetett kifőzdébe is, ahol sok fiatal is dolgozik, ezzel is elősegítve a társadalmi integrációjukat.

Második tanulmányutunkon Egerbe látogattunk, ahol egy nagyon jól működő ifjúsági koncepciót és cselekvési tervet tapasztalhattunk meg, amely városban nagyon jól működő városi DÖK-van, a fiatalok beleszólhatnak az őket érintő kérdésekbe, az igényeiket meghallgatják. Működnek a párbeszédrendszerek, sőt, még több szegmense is megfigyelhető a városban (ifjúsági, civil, önkéntes kerekasztal). Olyan zenei és kulturális eseményeket tudnak szervezni a fiatalok, melyekkel a tehetséggondozást is előtérbe helyezi a város.

Helyszín: Eger

Délben érkeztünk Egerbe, ahol első utunk a közösségi tér – Új Nemzedék – ifjúsági irodába vezetett. Itt megismerhettük az iroda működését, a város ifjúsági szereplőit és sajátosságait. Vázolták számunkra az egri ifjúságügyi feladatrendszert, érintettük a helyi ifjúsági koncepciót, amelyet épp most aktualizáltak, cselekvési terve folyamatos, anyagi eszközök hozzá vannak rendelve, a fiatalok ajánlásait és igényeit figyelembe veszi. Ezt követően az egri városi DÖK képviselőivel találkoztunk, akik részletesen bemutatták a szervezetüket, eseményeiket, valamint a felépítésüket. Strukturált párbeszédről Egerben nagyon jó színvonalon beszélhetünk – van többféle kerekasztal (ifjúsági, civil, önkéntes), van helyi diákparlament, a fiatalok igényei nagyon jól és hathatósan jelennek meg a város döntéshozóinak döntéseiben -, a fiatalok  programok tekintetében sok mindent csinálhatnak, melyek a közösségfejlesztést, tehetséggondozást, képzéseket, sportprogramokat jelenti. Nagyon aktív, nagyon jól működő rendszer alakult ki helyben, mely a fiatalok igényeire épül. Az este folyamán megismerhettük, hogy milyen kihívásokkal kell az egri fiataloknak szembe nézniük, első sorban a helyi munkaerő elszívása, a fiatalok elvándorlása mentén, valamint a hátrányos helyzetűek és NEET fiatalok becsatornázására is kitérve.

A második napon először további helyi ifjúsági egyesületekkel ismerkedtünk meg, részletesen bemutatták számunkra a munkájukat, tevékenységüket. A környékbeli ifjúsági szervezetek is bemutatkoztak, melyek közül egy szervezet végzi Egerben illetve a környékén a nemzetközi információk átadását mint Eurodesk partner. További beszélgetést folytattunk a város ifjúsági referensével, az ÚNK  irodavezetőjével és helyi szereplőkkel. Megállapítottuk, hogy nagyon jól felépített rendszer van Egerben, ahol ifjúságkutatásra épülő koncepciója adja a város számára a fiatalok helyben élésének kereteit.

Helyszín: Székesfehérvár

Délben érkeztünk Székesfehérvárra, ahol első utunk a közösségi tér ifjúsági irodába vezetett. Itt megismerhettük az iroda működését, a város ifjúsági szereplőit és sajátosságait. Vázolták számunkra a székesfehérvári ifjúságügyi feladatrendszert, érintettük a helyi ifjúsági koncepciót, amely jelenleg nem aktuális, cselekvési terve a városnak nincs. Ezt követően a székesfehérvári városi DÖK képviselőivel találkoztunk, akik részletesen bemutatták a szervezetüket, eseményeiket, valamint a felépítésüket. Strukturált párbeszédről Székesfehérváron nem beszélhetünk – nincs kerekasztal, nincs diákparlament, a fiatalok igényei nem jelennek meg a város döntéshozóinak döntéseiben -, de a fiatalok mégis programok tekintetében sok mindent csinálhatnak, de ezek első sorban képzésekre és sportprogramokra koncentrálódnak. Az este folyamán megismerhettük, hogy milyen kihívásokkal kell a székesfehérvári fiataloknak szembe nézniük, első sorban a helyi munkaerő elszívása, a fiatalok elvándorlása mentén.

A második napon először további helyi ifjúsági egyesületekkel ismerkedtünk meg, részletesen bemutatták számunkra a munkájukat, tevékenységüket. A környékbeli ifjúsági szervezetek is bemutatkoztak, melyek közül egy szervezet végzi Székesfehérváron illetve a környékén a nemzetközi információk átadását mint Eurodesk partner, valamint egy kápolnásnyéki szervezet, mely a nemzetközi tevékenysége mellett játékokat fejleszt a fiatalok bevonásával. Egy kerekasztal beszélgetésen tekintettük át a székesfehérvári ifjúsági területet, kiemelve, hogy ugyan évek óta a városban rendezik meg az Országos Diákparlamentet, de a városban a klasszikus értelemben vett ifjúságszakmai rendszerek nem alakultak ki, nem működnek, nincs helyi ifjúsági koncepció, a helyi párbeszédrendszer nem működik és nem is létezik.