EFOP projektünkben 10 tanulmányúton vettünk részt, így megismerhettük
ifjúsági, ifjúságszakmai fejlesztéseit, találkoztunk civilekkel, döntéshozókkal, szakemberekkel, segítőkkel, az ifjúsági célcsoporttal. A tapasztalatokat beépítjük a Mustárház ifjúsági szolgáltatásainak a fejlesztésébe, elsősorban a felkereső munka terén.
A december sem telt el program nélkül. Ebben hónapban szerveztük meg zárókonferenciánkat, valamint nyomdába kerültek módszertani és kutatási köteteink, illetve elkészült oktató DVD-nk is. Sikeres projektet zárhattunk mindezek tekintetében, hiszen nem volt még Magyarországon példa arra, hogy valakik az ifjúsági szolgáltatókat kutatták volna.
Zárókonferenciákon az első szakmai előadó Dombóvári Gábor, a KÉK Egyesület elnöke volt, aki röviden ismertette a projekt szakaszait, eseményeit, röviden beszélt a célokról, valamint az elért eredményekről, majd részletesen vázolta a magyarországi ifjúságszakmai rendszereket, a felkereső szolgálat legjobb gyakorlatait és módszereit, például a debreceni Bike Maffia, a mályi MINI-t, a békéscsabai Jeune Courage-t, illetve azon településeket, ahol van ifjúsági koncepció és a fiatalok igényeire épülő stratégia. Ezt követően Fazekas Anna szociológus, ifjúságkutató ismertette a projektben megvalósított ifjúságkutatást, részletesen bemutatta a módszereket, a lekérdezés rendszerét, elveit, beszélt a projektben kiadásra és megírásra került kiadványokról. Ezután szekciókban fejtették ki véleményüket a résztvevők, illetve megvitatták az egyes országok helyzeteit. A szekciók ezek voltak: országos stratégiák, helyi ifjúsági koncepciók, igényfelmérés és ifjúságkutatás- a stratégiák fundamentumai, jó gyakorlatok). Másnap world café rendszerben pódiumbeszélgetést hallgathattak meg a résztvevők a külföldi szakemberek részvételével, összehasonlításra kerültek az egyes országok ifjúsági szolgáltatásai és rendszerei, a résztvevők pedig kérdéseket tehettek fel, valamint speciális témákat vitathattak meg a szakemberekkel. A résztvevő szakemberek keresték a továbblépés lehetőségeit is, melyekhez források hozzárendelése is szóba került, ezek lehetnek az Erasmus+, az Európa a polgárokért, vagy a magyarországi Bethlen Alap pályázatai.
A projekt további részében leadtuk a nyomdába a kutatás és a módszertani kötetet, melyekből 1000-1000 példány készült el.
Elkészült dvd-nk a 2. évről.
Honlapunkat folyamatosan fejlesztettük, újítottuk, így 100 megjelenésünk van a projekthez kapcsolódóan a honlapon.
Elszámoltunk korábbi beszámolókkal.
Szakmailag és pénzügyileg lezártuk a projektet.
KUTATÁSI JELENTÉS
az EFOP-5.2.2-17-2017-00001számú, „Humánszolgáltatások fejlesztése az ifjúságszakmai szervezeteknél; a felkereső munka lehetőségei a fiatalok bevonására” elnevezésű projekt
2019. november 01. – 2019. december 31. közötti időszakának
adatgyűjtési, adatelemzési tevékenységeihez kapcsolódóan
I. ÜTEMEZÉS
II.1. ELŐKÉSZÜLETEK ÉS MEGVALÓSÍTÁS
(2017. NOVEMBER 01. ÉS 2018. OKTÓBER 31. KÖZÖTTI IDŐSZAK)
a.) Kutatási fázisokat segítő egyeztető és tervezési, valamint adatgyűjtési és -feldolgozási lépések
2017. november – 2018. március
2018. április – augusztus:
2018. szeptember-október:
b.) Adatgyűjtéshez kapcsolódó tapasztalatok:
Lásd: „Kutatási jelentés 2018. május 01. – 2018. október 31. közötti időszakának
adatgyűjtési tevékenységeihez kapcsolódóan”
II.2. MEGVALÓSÍTÁS
(2018. NOVEMBER 01. ÉS 2019. AUGUSZTUS 31. KÖZÖTTI IDŐSZAK)
a.) Első szakasz: online kérdőíves adatfelvétel és feldolgozás: 100-100 fő, Románia és Magyarország
2018. november-december:
2019. január-augusztus:
b.) Második szakasz: személyes adatgyűjtés és feldolgozás – interjúk és fókuszcsoportok –projektpartnerekkel közösen
2018. november-december:
2019. január-augusztus:
II.3. MEGVALÓSÍTÁS
(2019. SZEPTEMBER 01. ÉS 2019. DECEMBER 31. KÖZÖTTI IDŐSZAK)
a.) Első szakasz: online kérdőíves adatfelvétel és feldolgozás: 100-100 fő, Románia és Magyarország
2019. szeptember-október:
b.) Második szakasz: személyes adatgyűjtés és feldolgozás – interjúk és fókuszcsoportok –projektpartnerekkel közösen
2019. szeptember-október:
2019. november-december:
Nyíregyháza, 2019. december 31.
Kutatás
Projektünk alappilléreit jelentették a kutatási célú adatgyűjtések eredményei, melyek különböző formában és több ciklusban kerültek becsatornázásra a projektesemények során. Az adatgyűjtések elsődleges céljait a szolgáltató rendszerek megismerése, a jó gyakorlatok cseréje, az eredményesség és hatékonyság mérése, valamint az ezekhez kapcsolódó hiányok, fejlesztési területek feltérképezései adták – mind hazai, mind nemzetközi szinten (partnereink körében és a partnerországok metszetében). A különböző kutatási formák (kérdőíves adatgyűjtés, interjúk, fókuszcsoportos beszélgetések) ezzel párhuzamosan azt is lehetővé tették, hogy a projekt értékelése, illetve a partnerek és bevont szereplők közötti együttműködések erősítése is megvalósulhasson, kiegészülhessen. Az adatgyűjtések három szinten és formában kísérték végig a projekt huszonhathónapos működési ciklusát. Az ifjúsági szolgáltatások elsősorban hazai kínálatának és az e téren tevékenykedők munkájának sajátosságait hivatott mérni a projekt elején megszületett online survey. Ehhez az adatgyűjtéshez szorosan kapcsolódik a Romániában is lekérdezésre került kérdőív. Az így gyűjtött adatok lehetővé tették a két ország összehasonlítását, a partnerségi lehetőségek felismerését és a fejlesztési irányok tágítását, mind a magyarországi, mind a romániai szervezetek részéről. A kutatás harmadik elemét az interjús beszélgetések szolgáltatták, melyek szintén a projekt teljes időtartama alatt folytak, (főként) a látóutakhoz kapcsolódóan kerültek rögzítésre.
I.1. Online adatgyűjtés: Az online kérdőív szerkesztése a projekt legelejéhez kapcsolódott, melynek időszaka a tesztelési fázissal együtt bő féléves intervallumot jelentett, 2018. január és augusztus között. Az elemzés szeptember-november között zajlott, az eredmények pedig december hónapban kerültek bemutatásra, gyorsjelentés formájában (konferencia, tréning, éves kiadvány). Az online adatgyűjtés eredményeit részletesen bemutató elemzést a projekt második évében tettük nyilvánossá (projektösszefoglaló, módszertani kiadvány). A kérdőív populációját olyan romániai és magyarországi szervezetek (100-100 kitöltés) adták, akik tevékenységi körébe ifjúsági szolgáltatások is tartoznak. A két ország érintettségével lehetőség nyílt a helyi sajátosságok megismerésére és két különböző ifjúsági szolgáltatói környezet összehasonlítására is. Az adatgyűjtés elsődleges célja az volt, hogy képet kapjunk az ifjúsági humánszolgáltató környezet attribútumairól, nehézségeiről és fejlesztési irányairól. Az adatgyűjtés az adott populációhoz kapcsolódó, lokális ismeretek okán a hólabda-módszerre alapult.
I.2. Fókuszcsoportos beszélgetések: A fókuszcsoportos beszélgetések a projekt nyitókonferenciájától kezdődően folyamatosan valósultak meg, az adatgyűjtés ezen módjához kapcsolódó módszertani keretek pedig már a partneri kick-off meeting során tisztázásra kerültek. A strukturált adatgyűjtések a műhelymunkákhoz kapcsolódóan, a projektpartnerektől érkező szakemberekkel közös beszélgetések formájában születtek meg. A bevontak körét a projektben résztvevő magyarországi, romániai, szerbiai és ausztriai partnerszervezetek vezetői, szakemberei adták. A módszerválasztást indokolta, hogy a fókuszcsoportos beszélgetések részletes és közvetlen adatgyűjtésre adtak lehetőséget, melyek a kérdőíves adatfelvétel jó kiegészítői.
I.3. Interjúk: Az interjúk készítésének célja a nemzetközi együttműködés erősítése, a tapasztalatcsere és a jó gyakorlatok átvételét érintő eredményesség mérése, a közvetlen visszacsatolások gyűjtése, a projekt fenntarthatóságának erősítése volt. Az adatgyűjtésre szintén már a nyitókonferenciától kezdődően került sor. Az interjú – mint adatgyűjtési módszer – azzal a céllal került kiválasztásra, hogy a kvantitatív eredmények árnyaltabb, néhol mélyebben legyenek értelmezhetőek. Az interjúk alanyait a projekteseményeken felkeresett magyarországi ifjúsági szolgáltató intézmények, szervezetek vezetői, szakemberei adták, valamint a projektpartnerek szakemberei.
A látóutak során a helyi ifjúságügyi szereplőkkel készült beszélgetések kerültek rögzítésre, melyek a helyi sajátosságok és együttműködési lehetőségek mélyebb feltárását szolgálták.
Kedvezményezett neve: Kulturális Életért Közhasznú Egyesület 