Helyszín: Nyíregyháza

Téma: ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások

Szakmai műhelyfoglalkozásunk témája az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások voltak.

Az első napon előadások keretében mutatták be a szervezetek képviselői az országukra jellemző felépítést és struktúrát, így az osztrák, román, szerb és magyar ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások működéséről, fenntartásáról, igazgatásáról kaphattak részletes képet az érdeklődő ifjúsági szakemberek. A nap végén egy európai kitekintést is tettünk, hogy Európa egyes országaiban hogyan működnek az ifjúsági házak, elsősorban a környező országokban, valamint kiemelten Franciaországban, Olaszországban, Németországban.

A második napon rendszereztük a fogalmakat; mi különbözteti meg az ifjúsági információs tanácsadó irodát az ifjúsági információs ponttól vagy éppen a módszertani központtól, milyen szolgáltatási területek lehetnek az egyes egységekben, milyen feladatok lehetnek helyi, megyei vagy országos szinten, milyen minőségbiztosítási rendszerek vannak és melyek alkalmazhatóak. Itt sajnos megemlítettük, hogy mind Szerbiában, mind Romániában nagyon kezdetlegesek ezen a területen az ifjúságszakma által elért eredmények, így az ottani szakmának ebben komoly szerepe lesz, hogy kiépítésre kerüljön.

A harmadik napon áttekintettük, hogy milyen jó gyakorlatok vannak az egyes résztvevő partnerországokban a témához kapcsolódva, majd megtekintettünk két nyíregyházi ifjúsági szolgáltatásokat végző irodát, a Közösségi Face-eket és a helyi Új Nemzedék Központot. Ezt követően csoportban dolgozták ki a szakemberek, hogy milyen lehetséges ismérvekkel kell rendelkeznie egy ifjúsági szolgáltató tanácsadó irodáknak, milyen szolgáltatásokat kell és érdemes végeznie.

Az utolsó napon értékeltünk és előkészítettük a következő eseményt.

Helyszín: Nyíregyháza

Téma: közösségfejlesztés

Első nap a szokásokhoz híven a magyarországi és ausztriai közösségfejlesztési irányokról hallhattunk előadásokat. Mindkét országban nagyon sok közösség működik, Ausztriában több gyakran sok száz éves múltra tekint vissza, Magyarországon pedig ez főleg a rendszerváltás után elindult folyamatoknak köszönhetően gyakorlatilag mindenféle és fajta közösség jött létre, ezeket sok esetben segítik, pályázatokkal támogatják is. Szerbiában ezen a téren is sok hiányosság van, tudatos közösségfejlesztés az országban nincs, mégis sok fiatal tömörül az érdeklődésének megfelelő közösségekbe. Romániában inkább a kisebbségi létből adódóan vannak közösségek, melyek aktívan és jól működnek, de a többségi társadalomban már kevesebb jó példával lehet találkozni.

A második napon az európai trendeket és módszereket vettük górcső alá előadásokon illetve az azt követő beszélgetéseken, majd áttekintettük az egyes országokban fellelhető támogatási rendszereket, melyekkel a közösségeket támogatják. Ezt követően szakemberek segítségével áttekintettük, hogy közösségfejlesztésnek milyen alapelvei lehetnek, melyek mentén tudjuk a fiatalok kompetenciáit is fejleszteni. A nap végén pedig az animációról, annak szerepéről hallhattunk előadást illetve beszéltük meg a témát.

A harmadik napon jó gyakorlatokat mutattak be a résztvevők mind a 4 országból, és mivel szerencsére minden országban sok jól működő közösség van, így ezek bemutatása elég hosszúra is nyúlt. A délután folyamán meglátogattuk és beszélgettünk egy ifjúsági kisközösségi rádió önkénteseivel, valamint bemutattuk a Mustár FM Rádiót, mely 12 éve sugároz Nyíregyháza vonzáskörzetében a 89,6 MHz-en. A nap végén csoportmunka keretében a résztvevő szakemberek elkészíthették saját közösségfejlesztési irányrendszerüket valamint ifjúsági közösségüket elvben.

A negyedik napon a szokásokhoz híven értékeltünk, átbeszéltük a tapasztaltakat, majd előkészítettük a következő műhelyt.

Helyszín: Győr

Kora délután érkeztünk Győrbe, ahol első utunk a HÍD ifjúsági irodába vezetett. Itt megismerhettük az iroda működését, a város ifjúsági szereplőit és sajátosságait. Vázolták számunkra a győri ifjúságügyi feladatrendszert, érintettük a helyi ifjúsági koncepciót, amely jelenleg nem aktuális, cselekvési terve a városnak nincs. Ezt követően a győri városi DÖK képviselőivel találkoztunk, akik részletesen bemutatták a szervezetüket, eseményeiket, valamint a felépítésüket. Strukturált párbeszédről Győrben nem beszélhetünk – nincs kerekasztal, nincs diákparlament, a fiatalok igényei nem jelennek meg a város döntéshozóinak döntéseiben -, de a fiatalok mégis programok tekintetében sok mindent csinálhatnak, de ezek első sorban képzésekre és sportprogramokra koncentrálódnak. Az este folyamán megismerhettük, hogy milyen kihívásokkal kell a győri fiataloknak szembe nézniük, első sorban a helyi munkaerő elszívása, a fiatalok elvándorlása mentén.

A második napon először további helyi ifjúsági egyesületekkel ismerkedtünk meg, részletesen bemutatták számunkra a munkájukat, tevékenységüket. Ezt követően a  győri művelődési ház ifjúsági programjait mutatták be számunkra, kiemelve az évek óta nagy népszerűségnek örvendő gyermek tábort. A közös ebédet követően a helyi Új Nemzedék Központot kerestük fel. A tanulmányút utolsó részében a felkereső munka egy szeletével ismerkedtünk meg: a Máltai Szeretetszolgálat party szervize, akik a szórakozóhelyeken segítik az esetleges szerhasználókat.

Helyszín: Nyíregyháza
Téma: kortárssegítés, önsegítés

Februárban folytatódott műhelysorozatunk. A helyszín Nyíregyháza volt ismételten, a téma pedig a kortárssegítés és önsegítés.

Az első napon először az ausztriai és magyarországi helyzetről hallgathattunk meg előadásokat. Mindkét országban léteznek kortárssegítő csoportok, első sorban a középiskolai rendszerhez kapcsolódva. A magyarországi középiskolákban alapvetően a prevencióhoz köthető csoportok fellelhetőek, egy-egy középiskolában általában 5-6 fiatal van, akik képzést követően kortárssegítőkké tudnak válni, jellemzően 12. osztályosok. Hasonló helyzet van Ausztriában is, ezen a téren a két ország helyzete nagyon egyforma. Az önsegítésben alapvetően azon szervezetek, lehetőségek kerültek terítékre, ahol a fiatalok különböző módszerekkel tudnak kompetenciát fejleszteni, első sorban a tanulás területén. A délután ugyanezen témakörökben a szerb és román viszonyokat vizsgálta. Sajnos Szerbiában gyakorlatilag semmiféle ilyenről nem tudtak a partnerek beszámolni, ahogyan Romániában is csak elvétve találhatóak példák a kortárssegítésre, de minden esetben csakis egy-egy csoport az, aki mindezt fontosnak véli, szervezetten, ahogyan az jellemző Magyarországra vagy Ausztriára nem létezik.

A második napon a NEET fiatalokról hallhattunk előadást, tisztáztuk a fogalmakat a szakemberekkel. A NEET fiatalok bevonása hasznos lenne társadalmi szempontból, mégis nagyon nehezen elérhetőek és bevonhatóak, sem a munkaerő piacra, sem az oktatásba nem vagy csak nagyon nehezen tudjuk elérni. Éppen ezért is kerültek előtérbe olyan módszerek – játék, virtuális játékok, tehetségfejlesztő programok -, melyekkel ezen fiatalok egy része mégis csak elérhető és mobilizálható. Több olyan eszközt és nem-formális módszert is megvizsgáltunk és megvitattunk, melyekkel elérhetőek ezen fiatalok. Délután megvizsgáltuk, hogy a segítő csoportok miben, mely területeken tudnak hasznosulni – lásd prevenció, vagy tehetséggondozás -, és ezeket hogyan lehetne széles körben terjeszteni.

A harmadik napon az európai trendeket vizsgáltuk meg, hol, milyen eredmények vannak és hogyan állnak az egyes társadalmak a NEET fiatalok bevonására illetve a kortárssegítéshez. Ezt követően jó gyakorlatokat vizsgálhattunk meg a négy országból, majd ellátogattunk a nyíregyházi kortárssegítő csoporthoz a Kölcsey gimnáziumba. Ezt követően a kreatív munkáé volt a főszerep, ahol a szakemberek csoportjai összeállították saját kortárssegítő csoportjaikat.

A negyedik napon értékeltünk és előkészítettük a márciusi eseményeket.

Helyszín: Nyíregyháza
téma: évindító műhely

2019 januárban tovább folytatódott az EFOP transznacionális együttműködés projekt a KÉK Egyesület szervezésében.

Egy szakmai műhelyt tartottunk januárban, melyen áttekintettük az elmúlt év eseményeit, átbeszéltük és elemeztük a tapasztaltakat.

Az első nap a 8 műhely került terítékre és lett bemutatva az érdeklődő szakembereknek. A nyolc műhelyünk témája a közösségi terek, az ifjúságkutatások, az önkéntesség, a strukturált párbeszéd, a család- és otthonteremtés, az aktív állampolgárság, a pályaorientáció és az ifjúságsegítés voltak. Bemutatásra kerültek azon szervezetek, jó gyakorlatok is, melyekről korábban már szó volt, mind a külföldi, mind magyar részről. Összehasonlítottuk, hogy az egyes országokban (Ausztria, Románia, Szerbia, Magyarország) az adott témakörben milyen esetleges hiányosságok vagy előnyök, jó példák vannak. Kielemeztük a témaköröket nemzetközi összehasonlításban is. Elöljáróban az kijelenthető, hogy Szerbiában sok területen vannak még gondok akár a szabályozást illetően is, Romániában is vannak területek, melyeket erősen fejleszteni kellene. Magyarország sok esetben Ausztriával összevethető az elért eredményeket illetően, sőt egyes területeken még jobb pozíciókkal is rendelkezik annak ellenére, hogy Ausztriában jóval több forrásból tudnak gazdálkodni.

A második napon a tanulmányutak kerültek górcső alá. Debrecenben, Békéscsabán, Gyulán, Kecskeméten, Pécsett, Miskolcon, Szegeden jártunk és térképeztük fel az adott város sajátosságait, elért eredményeit ifjúsági területen. Több városban sincs ifjúsági koncepció (Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs) és nem működnek a párbeszéd rendszerek, nincs kerekasztal, a fiatalok igényei nem jelennek meg a városok fejlesztéseiben. Van minden városban jól működő projekt, melyek segítik a fiatalokat, de ezek rendszerint civil kezdeményezések, a döntéshozók nem minden esetben állnak ezen kezdeményezések mögé. Kecskeméten és Békéscsabán jól működő rendszereket tapasztaltak meg a szakemberek, több jól működő nagyrendezvénnyel, strukturált párbeszéddel.

A harmadik napon a kutatás és az előzetes eredmények voltak terítéken. Komoly gondot jelentett a 100-100 szakember bevonása a kutatásba és bár sikerült abszolválni, ezen a téren mindenképpen elgondolkodtató tapasztalatokat szereztünk. Például hogy a 19 CIC-ből megkeresésünkre 2 válaszolt, vagy hogy van több olyan megye is, ahol nincs, vagy alig léteznek ifjúsági szolgáltatók (Vas, Komárom, Tolna). Bemutattuk a gyorsjelentést a szakemberek részére, illetve beszéltünk a készülő kutatásról valamint összefoglaló kiadványról.

A negyedik napon a szervezési dolgok kerültek előtérbe, valamint értékeltük a körülményeket, előadókat, projekteket. Összeállítottuk közösen a következő időszak előadóit, jó gyakorlatait, tanulmányutakon felkeresettek körét. Egyeztettük az év eseményeit, időpontjait.

Januárban előkészítettük és megszerveztük a következő időszak eseményeit, előadóit, tanulmányutakon felkeresendő projekteket, jó gyakorlati helyeket.